Védekezés a kártevők ellen - a rovarirtás bizalmi munka
2010. május 19. 09:44
A tavaszi nagytakarítást követően érdemes sort keríteni arra is, hogy a rovaroktól, rágcsálóktól megszabaduljunk. A sorrend nem mellékes: előbb a takarítás, aztán az irtás, mert ha azt szeretnénk, hogy az irtószer kifejtse hatását, időt kell neki adnunk.
Járványügyi szempontból a rágcsálók csoportjába tartozó patkányok a legveszélyesebb kártevők. Ezek kiirtására gondosan ügyelnek, az ÁNTSZ úgynevezett mérőkockákkal folyamatosan ellenőrzi a csatornákat és a pincéket, hogy meggyőződjön arról, precíz munkát végez-e az irtással megbízott vállalkozás. Az irtószermentes mérőkocka-tápok nem pusztítják el az állatokat, csupán arra jók, hogy a harapásnyomokból meg lehessen állapítani, fertőzött-e az adott terület.
Az egerek is sok kárt tudnak okozni. Az ellenük való védekezés a lakosság feladata. A háziegér – mint a neve is mutatja – az éléskamrák látogatója, míg a güzüegér csupán ősztől tavaszig tartózkodik a házban.
A többlakásos házakban előforduló nemkívánatos rovarok között az úgynevezett élelmiszerlátogatók – ezek közé tartoznak a csótányfélék, a hangyák és a legyek – a leggyakoribbak. A vérszívók közül pedig a poloska és a szúnyog okozhat sok kellemetlenséget. A háztartásban a csótányok három fajtája fordulhat elő. A német csótány – más néven ruszli – kicsi, vöröses, gyors mozgású rovar. A konyhai csótány – „becenevén” svábbogár – 1,5-2 centiméteres nagyságú, sötét színű, lassú mozgású állat. Elvétve találkozhatunk a nagytestű, mahagóni színű, gyorsan futó amerikai csótánnyal.
A tiszta lakás fontos, de nem garancia
Sokan azt gondolják, hogy csak a ritkán takarított lakásban szaporodhatnak el a kártevők. Ez egyáltalán nincs így. Vogronics László, a Magyar Kártevőirtók Országos Szövetségének (MaKOSZ) főtitkára, a kártevőirtással foglalkozó Ronix Kft. ügyvezetője elmondta: nem kell túl sok ahhoz, hogy például a ma újra reneszánszát élő poloskából egy példányt hazahurcoljunk. Elég leülni egy jármű ülésére vagy ismerősünk kanapéjára, esetleg ruhatárba adni a kabátunkat. Persze magunk is sokat tehetünk a megelőzés érdekében, ami könnyebb, és humánusabb is, mint az állatok elpusztítása. Olyan környezetet kell kialakítanunk, amellyel a kártevőket távol tarthatjuk a lakásunktól. Figyeljünk arra, hogy az ajtók jól zárjanak. Az ablakra tegyünk szúnyoghálót. A szellőzőnyílásra is húzzunk hálót. Szüntessük meg a falak és a padló réseit, repedéseit. Ha használt bútort vásárolunk, nézzük meg, nincsenek-e rajtuk poloskanyomok. A vásárolt élelmiszert vizsgáljuk meg alaposan.
Milyen jelekből következtethetünk a bajra?
A poloska és a csótány rejtőzködő állat, nappal nem találkozunk velük, vagy csak akkor, ha már nagyon elszaporodtak. Ha éjszaka kimegyünk a fürdőszobába, és meglátunk egy csótányt, még bízhatunk benne, hogy csak kósza példánnyal volt dolgunk. A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, hogy megpróbáljuk kinyomozni, tényleg így van-e. A szupermarketekben 150 forint körüli áron kapható csótánycsapdából szerezzünk be párat, és helyezzük el ott, ahol leggyakrabban vendégeskednek a rovarok: a fürdőszobában, illetve a konyhában a tűzhelynél, valamint a hűtő és a mosogató környékén. A csapdák ragacsosak, ezért – noha a kutyák és macskák egészségét nem veszélyeztetik – úgy célszerű elhelyeznünk ezeket, hogy a háziállatok ne férhessenek oda. Ha a csapdába ragadt rovarok száma növekszik, akkor semmi kétség: védekeznünk kell.
Széles az irtószerek választéka
Ha a kártevő még nem szaporodott el, magunk is próbálkozhatunk a kereskedelemben mindenfajta kártevőre nagy választékban kapható irtószerekkel. Ezek hatóanyaga az emberre és háziállatra veszélytelen véralvadásgátló. A vásárlásnál legyünk körültekintőek, és olvassuk el a használati utasítást. Nem mindegy, hogy az adott szer mászó, vagy repülő rovarok ellen hatásos. Vannak légtérkezelő hajtógázos (aeroszolos), valamint felületkezelő pumpás (permetes), vagy hajtógázos készítmények. Mászó rovarok ellen az utóbbit célszerű választani. Egerek ellen az irtószereken kívül beszerezhetünk élve befogót, vagy nyaktilós csapdát.
A szakértő szerint poloska esetén jobb, ha egyéni kísérletezgetés helyett azonnal szakembert hívunk. Ez a nehezen kiirtható élősködő egyre nagyobb számban van jelen az egész világon. Az ellenük régebben használt ciánhidrogén gázt ma már tilos alkalmazni. Ehelyett kombinált módszert használnak: az állatok búvó- és vonulási helyeire idegmérget permeteznek ki, a fekvőhelyeket és a kárpitozott bútorokat porozzák, illetve a légtérbe juttatott köd- vagy füstképzéssel csalogatják elő rejtekhelyeikről a vérszívókat. Míg azelőtt a „ciánozáskor” a lakóknak több napra el kellett hagyniuk a lakást, most erre csak a ködképzés körülbelül 2-4 órás időtartama alatt van szükség.
Hogyan válasszunk szakembert?
Lehetőleg kipróbált, leinformálható szakembert keressünk. Nem elég, ha valaki mobilszámmal, vagy e-mail címmel hirdeti magát, nagyobb biztonságban vagyunk, ha ismerjük a vállalkozó telephelyét. Az sem baj, ha tudjuk, milyen, a szakmába vágó végzettséggel rendelkezik. Utóbbiak közül a legmagasabb az egészségügyi gázmesteri képesítés, utána következik a kártevőirtó szakmunkás, illetve a közegészségügyi és járványügyi felügyelői végzettség. Aki ezek közül egyikkel sem rendelkezik, az nem vállalhat kártevőirtást. Ha a választáshoz segítségre van szükségünk, tájékozódhatunk a Magyar Kártevőirtók Országos Szövetségénél honlapjukról (www.makosz.hu), vagy telefonon. A szakember maga dönti el, milyen módszerrel dolgozik, milyen szert alkalmaz, és a munkát védőfelszerelésben kell végezni. Aki szabadidő-ruhában kezd neki a rovarirtásnak, az egészségét veszélyezteti, és hozzá nem értésről tesz tanúbizonyságot.
A csótány az irtószerrel való találkozást követően még 6-8 óráig él. Ha a vállalkozó jó munkát végzett, a kártevők 90 százaléka az irtást követő napon elpusztul. Mivel a szer 8-12 hétig őrzi hatását, a 3 hónapos garanciális idő reális és elfogadható. Garanciális jogunkkal azonban csak akkor tudunk élni, ha a munkáról számlát kérünk. Bár a vállalkozók csak engedélyezett szereket használhatnak, előfordulhat, hogy valamelyik vegyszerre allergiásak vagyunk. Ezért írassuk fel a vállalkozóval, milyen hatóanyagú szert használt. Ne feledjük: a szer fantázianeve önmagában nem mond sokat az orvos számára.
Olcsó és nem ráz a szappanos víz?
A többlakásos épületekben általában nem elég a közös helyiségekben kiirtani a kártevőket. Senkit nem lehet azonban arra kötelezni, hogy a lakásába beengedje a szakembereket. Kivételt képez az az eset, ha valakinél olyan mértéket ölt a kártevők száma, ami már közegészségügyi veszélyt hordoz. Ilyenkor az ÁNTSZ, mint hatóság intézkedhet.
Természetes, hogy a nagy cégek más árakon dolgoznak, mint az egyéni vállalkozók, a komoly különbségek azonban abból is adódnak, hogy akinek alig van megrendelése, kevesebbel is beéri. Különösen akkor, ha „fű alatt” dolgozik. Sajnos előfordul, hogy a drága vegyszer helyett szappanos vizet használnak, amivel ugyan nem okoznak bajt, legfeljebb kiderül, hogy ezért a munkáért még a kevés pénz is sok volt. Csakhogy ezt sem olyan könnyű megállapítani. Ha a munkát követő 3 hónapon belül élő bogarat találunk a lakásban, az még nem utal egyértelműen az irtás eredménytelenségére. A kijuttatott és le nem takarított méregtől a rovar nem pusztul el azonnal: rosszul érzi magát, ezért csellengeni kezd. Ilyenkor is segít a csótánycsapda: egyrészt összeszedi a rovarokat, másrészt, ha élő bogarakat találunk, jogos a reklamáció.
Csótányirtás szakszerűen
Nem szakszerű csótányirtás az, amikor a vállalkozó – esetleg a megrendelő kérésére – csupán a szobákat fecskendezi körbe. A fürdő, a toalett, a konyha és a kamra a csótányok törzshelye. Az alapos munkát végző rovarirtó körbekezeli az ajtó- és ablaktokokat, kirámoltatja, és kitakaríttatja a beépített konyhaszekrényt, amelyet kívül-belül bepermetez. Kezeli a csőáttöréseket, a réseket és repedéseket, a csempét, a hűtőszekrény hátulját és motorrészét, a tűzhely környékét, és az élvonalak mentén, a sarkoktól felfelé is vegyszerez.
Lehet, hogy a drágább az olcsóbb
Vállalkozóktól érdeklődve azt tapasztaltuk: ugyanazt a munkát – egy 80 négyzetméteres lakás csótányirtását – olykor nagyságrendileg eltérő térítésért végezték volna el. A szakember szerint a csótányirtáshoz szükséges hatóanyag literje 20-25 ezer forintba kerül. Egy lakásban átlagosan 3-5 ezer forintnyi irtószert kell felhasználni. Hasonló nagyságrendű a munkabér, valamint az egyéb költség is. 10 százalékos nyereséggel kalkulálva egy átlagos otthonban a csótányirtás 10-15 ezer forintba, a poloskairtás a kombinált kezelés miatt 4-18 ezer forintjába kerül a megrendelőnek. Ha a csótány-mentesítést egy lakóközösség rendeli meg, akkor egy-egy lakó akár fele annyiból is megúszhatja. Az árat legfeljebb kis mértékben befolyásolja a lakás nagysága, mivel a csótányirtás javarészt nem a szobákban, hanem a mellékhelyiségekben történik. Az, aki 1000-1500 forintért „csinál meg” egy lakást, valószínűleg valahol spórol.
Csop Veronika
A cikk a Kosár magazin 6. évfolyam 4. számában jelent meg, 2009. áprilisában.




