Ektoparaziták - vérszívók
Jelentőségüknek megfelelően az embereken élő tetveket, a szúnyogokat, közönséges kullancsot, az ágyi poloskát, az emberbolhát, a galambóvantagot és a tyúkatkát külön, külön, az egyéb fajokat (vérszívó legyeket- és muslicákat) viszont összevontan ismertetjük.
Emberen élősködő tetvek
Az emberen élősködő három tetűfajta csak két fajt képvisel, mert a ruhatetű és a fejtetű egy faj két változata, ugyanis külsőleg és testfelépítésükben majdnem egyformák, előfordulási helyükben, valamint életmódjukban térnek el egymástól. A lapostetű külön fajt alkot.
Közönséges kullancs (Ixodes ricinus)
1-4 mm nagyságú, lapos, tojásdad alakú, vérrel teleszívott állapotban babszem nagyságúra megduzzadó, sárgásbarna színű pókidomú. A lárvának három, az ezt követen kialakuló sajátos formának, az ún. nimfának és az imágónak négy-négy pár lába van.
Ágyi poloska (Cimex lectularius)
4-8 mm hosszú, rozsdabarna színű, szárnyatlan, szipókás rovar. Lábain karmok és tapadókorongok találhatók. Torán jellegzetes szagú váladékot termelő bűzmirigy van.
Emberbolha (Pulex irritans)
Magyarországon közel 50 bolhafaj fordul elő. Többnyire egy-egy állat vérével táplál-koznak, nevük is ennek megfelelő (pl. kutyabolha, macskabolha stb.). Számos olyan bolha van azonban, és ilyen az emberbolha is, mely megszokott gazdáján kívül más állatból, így a sertésből is szív vért. Járványügyi jelentősége ezeknek a többgazdás bolháknak, elsősorban a trópusi patkánybolhának (Xenopsylla cheopis) van.
Galambóvantag (Argas reflexus)
Galambfészek közelében, emeletes városi, vagy vidéki kertes házak lakásaiban alkalmilag jelenhet meg, de nem ritkán a baromfiólban is megtalálható.
Tyúkatka (Dermanyssus gallinae)
A baromfiólak közelében található lakásokban fordulhat elő. Mivel más szárnyaso-kon, így verebeken, galambokon, sőt kalitkában tartható díszmadarakon is megjelenhet, ezért madár-tetűatkának is nevezik.
Vérszívó legyek
Jelentőségük miatt a szuronyos istállólégy és a böglyök kerülnek ismertetésre.
