Lisztbogarak

Leggyakrabban a kis lisztbogár (Tribolium confusum) és a nagy lisztbogár (Tenebrio molitor), esetleg az apró lisztbogár (Tribolium madens) fordul elő.

3-17 mm nagyságúak, sötétbarna, vagy fekete színűek, megnyúlt alakúak.

A nőstények életükben több száz petét raknak le a táplálékra, vagy annak csomagolóanyagára. Mivel naponta csak 10-15 petét helyeznek el, így peterakásuk sokáig elhúzódik. A petéből kikelő lárva a ?lisztkukac?. Tömegesen csak párás környezetben (70-75% relatív páratartalom esetén) és melegben (23-25 °C hőmérsékleten) szaporodnak el, elsősorban ott, ahol kissé nyirkos és dohos anyagokat tárolnak. Gabonafélékben, növényi őrleményekben, hüvelyes és olajos magvakban fordulnak leggyakrabban elő. A lárva és az imágó egyaránt károsít.

Elsősorban passzív úton, a fertőzött anyagokkal terjednek, de a zárt térbe berepülhetnek.