Bogarak - zsizsikek
A bogarak (Coleoptera) nemcsak a rovarok, hanem az egész állatvilág fajokban leggazdagabb rendje.
Két pár szárnyuk van. Az elülső szárnyak fő feladata, hogy a vékony és könnyen sérülő hátulsó szárnyakat, valamint a potrohot védik. A külső hatásoktól ez a kemény szárnyfedő jelent védelmet, ezért sok faj károsodás nélkül képes nagy szárazságot elviselni. Szájszerveik rágó típusúak, fő alkotó elemeik az erős és gyakran igen hegyes rágók, valamint a kisebb, tapogatókat viselő állkapcsok. Erős rágó szájszerveikkel a tápanyagokat szétmorzsolják.
Teljes átalakulással fejlődnek. A petékből kikelt lárvák teljes nagyságukat többszöri vedlés után érik el. A lárvák rendszerint vékony bőrűek, puhák, ezért a madaraknak, hüllőknek és más rovarevő állatoknak kitűnő táplálékai. Ez az oka annak, hogy a legtöbb faj lárvája rejtett életmódot folytat. A lárvák különböző alakúak lehetnek, a bábok mindig „szabad” bábok.
Fejlődésük lassú, 1-6 hónap között mozog, ezért nagymérvű elszaporodásuk főleg ott lehetséges, ahol hosszú ideig, több mint 3 hónapig egy helyben tárolt élelmiszer, vagy termény van.
Táplálkozási módjuk igen változatos, nagyobb részük növényi anyagokon él. Nem kis számban akadnak köztük azonban mindenevők is, amelyek állati és növényi eredetű tápanyagokat egyaránt elfogyasztanak, de saját holt társaikkal is táplálkoznak.
Lisztbogarak
Leggyakrabban a kis lisztbogár (Tribolium confusum) és a nagy lisztbogár (Tenebrio molitor), esetleg az apró lisztbogár (Tribolium madens) fordul elő.
Kenyérbogarak
Elsősorban a kenyérbogár (Stegobium paniceum) és a nagy kenyérbogár (Tenebriodes mauritanicus) idéz elő károkat.
Tolvajbogarak
Döntően az aranyszőrű tolvajbogár (Niptus hololeucus), az egyszínű tolvajbogár (Ptinus latro) és a közönséges tolvajbogár (Ptinus fur) ártalma érvényesülhet.
Dohánybogár (Lasioderma serricorne)
2-4 mm nagyságú, vöröses-barna színű, félgömb alakú rovar. A bogár fejét teste alá hajtja.
Koprabogár (Trogoderma granarium)
2-3 mm nagyságú, ovális alakú, sötétbarna. A nőstények folyamatosan 50-100 petét helyeznek el különféle magokra. A kikelő lárva 2 hetes embrionális fejlődés után a mag felületén rág, majd az első vedlés után behatol a magba. A kifejlett lárva a garmada tetején, vagy a csomagolóanyag felületén bebábozódik. Teljes kifejlődési ideje a hőmérséklettől függően 1-5 hónap között mozog.
Gabonazsizsik (Calandra granaria)
3-3,5 mm hosszú, vöröses-barna, vagy fekete színű, majdnem hengeres testű ormányos bogár.
Borsózsizsik (Bruchus pisi)
4-6 mm nagyságú, zömök testű, tojásdad alakú. Fekete alapszínű testét rozsdabarna pikkelyszőrök fedik fehéres foltokkal.
