Szinantróp legyek
Az ember közelében élő, a házi légytől eltérő életmódú fajokat gyűjtőnevükön szinantróp legyeknek nevezzük, amelyek közül csak a legfontosabbakat ismertetjük.
Közös tulajdonságuk, hogy számukra az időjárás viszontagságai elől az emberi település nyújt védelmet, táplálékszükségletüket döntően élelmiszer fedezi, fejlődésükhöz szükséges tenyészőhelyeket pedig különféle élelmiszerek, esetleg az ember ürüléke biztosítja. Elszaporodásuk mértékét speciális tenyészőhelyük mennyisége határozza meg.
Életük legnagyobb részét a ház környékén, a szabadban töltik, de táplálkozás, vagy peterakás céljából a lakásba rendszeresen berepülhetnek. Repülési távolságuk a házi legyekhez viszonyítva sokkal nagyobb, így tenyészőhelyeiktől több kilométer távolságra is eljuthatnak.
Selymes döglégy (Lucillia sericata)
7-10 mm nagyságú, ragyogó aranyzöld potrohú, kékeszöld torú, fekete lábú. Lárvái főleg hullában, dögben, a rothadás késői szakában kb. 2 hét alatt fejlődnek. Elsősorban hússal és ürülékkel táplálkozik, de gyümölcsöt is fogyaszt.
Kék dongólégy (Calliphora vicina)
8-12 mm nagyságú, acélkék színű. Petéit - kb. 500 darabot - bomló állati anyagra, elsősorban húsra és dögre rakja. Fejlődési ideje 4 hét. Gyakran látogat fertőzött anyagot, széklettel is táplálkozik Szőrös testén sok kórokozó tapadhat meg.
Közönséges húslégy (Sarcophaga carnaria)
7-20 mm nagyságú, szürke színű, potrohán sakktáblaszerű, kockás rajzolattal. A nőstény élő lárvákat rak le, a friss húst "beköpi". A lárvák gyorsan fejlődnek. A húst, a gyümölcsöt és a székletet egyaránt szívesen keresi fel.
Csillárlégy (Fannia canicularis)
4-6 mm nagyságú, karcsú, szürke színű. Lárvái a konyhai szemétben, dögben és székletben fejlődnek. Tavasszal és nyár elején a helyiségekben igen gyakori, de az emberre nem száll rá.
Kerítéslégy (Muscina stabulans)
6-8 mm nagyságú, szürke színű, a házi légyhez hasonló. Lárvái kb. 1 hónap alatt a trágyában, szemétben, gyümölcsben és húsban fejlődnek. Az élelmiszereket és a székletet egyaránt látogatja. A lakásba aránylag ritkán téved be.
Sajtlégy (Piophila casei)
3-5 mm nagyságú, apró, fényes fekete színű. Kitűnő szaglása van, az avasodó, zsíros anyag messziről odacsalja. Petéjét érettebb sajtba, zsíros húsba rakja, de azok dögön és emberi hullában is megtalálhatók. A lárva 1-2 nap múlva kel ki, fehér színű, 1 cm nagyságú, rendkívül mozgékony, 10-20 cm távolságra is ugróképes (sajtkukac).
Közönséges muslica (Drosophila melanogaster)
Igen apró termetű, 2-4 mm nagyságú. Petéit a szeszes erjedésben lévő gyümölcsre, gyümölcsnedvekre, befőttekbe, néha a házi szemétbe rakja le. A lárvák az erjedő, ecetesedő, rothadó anyagban (pl. sörben, borban, gyümölcslében, szeméttartóban stb.) 1-3 hét alatt fejlődnek ki. Egyes helyeken hihetetlen mértékben elszaporodhat.
